2017. június 11.

Megfogadtam, hogy többet nem grundozom

Az úgy volt, hogy elvesztettem az eszemet, az ítélőképességemet s végül ötször láttam A Pál utcai fiúk előadást. Már nem tudom, hol írtam a kezdődő folyamatról, de volt benne hirtelenség is, meg tervezett is. 
A szülinapom után vettük meg a szerdai, június 7-i két állójegyet, ehhez sikerült szerezni aznap még egyet, előtte Ági szerzett Hannának két második sorosat, amire én mentem vele. 
S végül, mivel a szerdai előadás nekem nem igazán tetszett, mert nem volt benne tűz, olyan volt, mintha belefásultak volna, így tegnap a Szentivánéji álom megnézése előtt még kaptam három állójegyet az évad utolsó előadására. 
Bemásolom amit írtam pár napja:


Tegnap láttam negyedszer A Pál utcai fiúk előadást. Még sosem láttam ennyiszer egyetlen darabot, és tulajdonképpen nem is teljesen az én világom a zenés színház, mégis... 
Először családdal földszint hátrébb, aztán Petivel állójeggyel földön ülve, aztán Hannával a második sor közepéről, majd tegnap ismét állójeggyel. S ismét láttunk teljesen jól, mert iskolások ültek előttünk, csak a deréknak nem annyira jó így. S ahogy Hannával megfogalmaztuk, ezerszer jobb elölről nézni az arcukat, a játékot. A történetet már ismerjük, tudjuk mi után mi következik, észrevesszük a bakikat, a mást, így már a minikák gesztusok érdekelnek, a fiúk közötti kapcsolatokat figyeljük. 
Tegnap valahogy nem volt varázs. Amit vasárnap Hasi (Vecsei H. Miklós) írt a szombati előadás csodájáról, azt ott átéltük. Pedig még a golyó is a medencébe esett. Ott kotorásztak a vízben a fiúk, a Pásztorok, hogy visszaadják az Áts Ferit játszó Józan Lászlónak. De csoda volt ott. Tegnap nem. Valahogy nem éreztem. Nem tudom megfogalmazni, lehet, hogy csak nem láttam a rezgéseket. De a közönség is más volt. Szerencsére az erkélyen ülő diákok nagyon rendesek voltak, ellenben a mellettem ülő család csörgős mogyoróval kezdte a második felvonást. 
Talán nem nézem többször, most érzem, hogy szünet egy darabig. Menjenek kettesben a gyerekek. Vadásszák ők az olcsóbb jegyeket. 
Mindentől függetlenül még jó előadás, egyszerűen tegnap nem gyerekeket láttam a színpadon, hanem felnőtt színészeket.
Ui: kik voltak azok, akik vihogni kezdtek Nemecsek halálakor, mert valaki beletapsolt a darabba, amikor nem kellett volna (Hasi és Wundi éneke után)??!!


S folytatom a maival:
Megtudtam, hogy, állítólag lesznek szerepmegosztások, vagy cserék, bár ez utóbbit nem hiszem. A mai közönség nem volt annyira lelkes. Kissé vihogó, zörgő gyerekek... Mobiltelefonok... Ajjj
Az előadás jobb volt mint a szerdai, de nem annyira klassz, mint a második soros. Az volt a legjobb. Meg az első, mert az ismeretlenül eufórikus volt. A maiban jobb volt a Nemecsek-dal, illetve az ötből csak ennél tapsoltak a nézők a Pál utcai győzelemnél. Az szuper volt!


Inkább arra jöttem rá, hogy már úgy éreztem magam, mintha a saját gyerekem játszana a színpadon, már mindig mást és mást figyeltem.
Vagy
 Úgy éreztem magam, mint a kemény mag, aki kíséri a kedvenc együttesét a koncertekre. Pedig én nem vagyok kemény mag, és nem is akarok az lenni. Vártam, hogy más lesz a mai előadás.
Sajnáltam a fiúkat, hogy ma is ezer képhez kell beállniuk. Sajnáltam őket, hogy sokan nem a saját nevükön szólítják őket, hanem a szerep nevükön. Vagy éppen így beszélgetnek róluk. Én láttam őket más darabban is, én a színészeket bírom vagy nem bírom. 
Én hülyének tartom magam, hogy ötször láttam, mondjuk csak és kizárólag az olcsó jegy miatt. Kétszer teljes áron, ezzel nyugtatom magam. 
Meg azzal, hogy sokat járok színházba, máshova, más darabra, nem elvakult Pálutcafan vagyok. 
Nem is tudom, meg nem is akarom kifejteni, hogy miket gondolok a csak ezért a darabért rajongókról. Egyébként is tök felesleges. Talán a rajongó lányok és asszonyok elmennek megnézni a többi színdarabot is, amiben a kedvencük játszik. S akkor elindul egy folyamat náluk. 
De mindegy is. 
Én továbbra is járok majd színházba. 
Aztán, ha más szereposztás lesz, vajon kibírom, hogy ne legyek kíváncsi? :-D

Aztán majd meg kellene írnom, milyen jót szórakoztam a Szentivánéji álmon!!!! Könnyem csorgott a nevetestől!
Ha Stohl marad, azaz visszajár a szerepre, tuti elviszem a gyerekeket! 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...